PARALIA
A görög tengerpart egyik, Macedóniához legközelebb eső üdülőhelye. Előtte van az Égei tenger, mögötte az Olimposz emelkedik ki a sík tájból.
Őslakosa alig van. De temetője nagy, rendezett, látogatott!
A forró nyári hónapokban is nagyon sok síron van friss, élő virág. Hervadtat nem találtunk!
Néhány kisebb-nagyobb pálmafa van a temetőben, a mediterrán temetőkre jellemző (oszlopos) ciprus (Ciprus sempervirens f. stricta) hiányzik.
A görögországi temetőkben rendszerint van egy különálló épület, amelyben az elhunytak földi maradványait őrzik. Mivel a talaj kő, ezért nehéz sírt ásni, ráadásul a temetők be is vannak kerítve, tehát nem bővítik őket. Vidékünkön a "felesleges" csontokat a sírban lesüllyesztik (elássák). A mediterránon az említett épületet képezték ki úgy, hogy tudja fogadni a csontokat. Mint az éléskamrában a stelázsi, itt úgy állnak a polcok a falak mellett.
Szükség szerint felszedik a maradványokat (találtunk már olyan dobozt is, amelyben mindössze 6 éve eltemetett egyén csontváza volt), és egy karton vagy vékony deszkadobozba helyezik a megmosott és megszárított csontokat. A doboz fedele bármikor levehető. Gyakori, hogy a dobozba kisebb virágokat, ágakat helyeznek. Minden dobozon van azonosító. A név mellett az életkort, vagy az elhalálozás dátumát tüntetik fel, olykor a halott arcképét is kiteszik. A helységben van(nak) gyertyatartó(k), amelybe a halott lelki üdvéért gyertyát vagy mécsest gyújtanak. Ez a helység él, mert látogatott. Számtalan helyen tapasztaltuk, hogy mindig van égő gyertya, tehát a halottaikat nem feledik, látogatják, megadják nekik a kegyeletet, imádkoznak értük.
A felvételek 2003. május 3-án készültek