A SZABADKAI ZENTAI ÚTI
(SZENT GYÖRGY) TEMETŐ
KÁPOLNÁI
Csúszó Dezső (2014) a Zentai úti temető történetéről az alábbiakat közli:
1831-ben szüntették be a temetkezést a régi temetőben, a tanács, 1828-ban hozott határozatának értelmében más helyen nyitottak újat. Iványi István erről így ír: „A zentai ut melletti temető pedig (a zentai ut és az ujvidéki vasut közötti partos területen, melyet ma is még a régi kereszt jelez s melynek túlsó sarkán ma a gázgyár áll), egészen megszűnik s helyette a várostól távolabb a Bajin-hát halmon új temető tüzetett ki (ez a mai u. n. Zentai temető) s ebben egy rész a szerbek számára tartatott fenn.”
Az Alsó-sánc utca és a Zentai út kereszteződésében megnyitott temető a jelenleginek a keleti részén volt. Közvetlenül a Zentai út mellett egyetlen bejárata volt – a jelenlegi északi. Az első sírok a mai Nagykereszt környékén és délkeleti részében voltak, a temetőnek ezt a részét az 1912-es térkép nagyon régi sírokként tüntette fel. Az új sírkert megnyitásakor a Vojnich Hajdu család emeltetett közkeresztet az akkori temető közepén.
A későbbi bővítésekkel és rendezésekkel melyek 1903-ban, 1912-ben és 1930-ban voltak, nyerte el mai kiterjedését a temető a Bajnáti utca és a Zentai út déli oldalában. A temetőt nyugaton a Maszaryk utca és az egykori Macskovics-féle téglagyár területe határolja, délen pedig az egykori volt pacséri vasút. A Bajnát utcai és a Zentai úti kapukat 1912-ben nyitották meg, a kerítése is ekkor készült. Hivatalosan Szentgyörgyi temetőnek nevezték, de közkedveltebb volt és maradt a Zentai temető megnevezés.
A kápolnák történetét is Csúszó ismertette, a továbbiakban az ő cikkére (2014) hagyatkozunk.
Utolsó frissítés: 2015-08-19
(SZENT GYÖRGY) TEMETŐ
KÁPOLNÁI
Csúszó Dezső (2014) a Zentai úti temető történetéről az alábbiakat közli:
1831-ben szüntették be a temetkezést a régi temetőben, a tanács, 1828-ban hozott határozatának értelmében más helyen nyitottak újat. Iványi István erről így ír: „A zentai ut melletti temető pedig (a zentai ut és az ujvidéki vasut közötti partos területen, melyet ma is még a régi kereszt jelez s melynek túlsó sarkán ma a gázgyár áll), egészen megszűnik s helyette a várostól távolabb a Bajin-hát halmon új temető tüzetett ki (ez a mai u. n. Zentai temető) s ebben egy rész a szerbek számára tartatott fenn.”
Az Alsó-sánc utca és a Zentai út kereszteződésében megnyitott temető a jelenleginek a keleti részén volt. Közvetlenül a Zentai út mellett egyetlen bejárata volt – a jelenlegi északi. Az első sírok a mai Nagykereszt környékén és délkeleti részében voltak, a temetőnek ezt a részét az 1912-es térkép nagyon régi sírokként tüntette fel. Az új sírkert megnyitásakor a Vojnich Hajdu család emeltetett közkeresztet az akkori temető közepén.
A későbbi bővítésekkel és rendezésekkel melyek 1903-ban, 1912-ben és 1930-ban voltak, nyerte el mai kiterjedését a temető a Bajnáti utca és a Zentai út déli oldalában. A temetőt nyugaton a Maszaryk utca és az egykori Macskovics-féle téglagyár területe határolja, délen pedig az egykori volt pacséri vasút. A Bajnát utcai és a Zentai úti kapukat 1912-ben nyitották meg, a kerítése is ekkor készült. Hivatalosan Szentgyörgyi temetőnek nevezték, de közkedveltebb volt és maradt a Zentai temető megnevezés.
A kápolnák történetét is Csúszó ismertette, a továbbiakban az ő cikkére (2014) hagyatkozunk.
Utolsó frissítés: 2015-08-19
BAUER KÁPOLNA
A Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel.
Építtetője, Bauer Ignácz (1835-1902) szabadkai kárpitos volt. A kápolna elkészültét nem élhette meg. Az építtető mellett más családtagokat is ide hantoltak.
A második világháború után államosították.
A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján új funkciót kap: holttestek hűtésére adaptálták. Ma ez a kápolna a temetkezési közvállalat hűtőháza. A halottakat ide szállítják. Csak közvetlenül a tetem ravatalozása előtt szállítják ki a temetőbe (halottasházba, kápolnába).
Az ajtó jobb oldalán lévő tábla szövege:
Isten dicsőségére
ezen kápolnát emeltették
Bauer Ignácz
és neje
szül. Biró Erzsébet
1902
VUJKOVITS-CZVIIN-KÁPOLNA
A négy kápolna közül a legszerényebb. Még ablaka sincs. 1918-ban épült.
A bejárat felett az eredeti felirat olvasható:
Vujkovits Czviin Pál családi sírboltja
Az ajtó bal oldalán álló tábla felirata:
Kapela obitelji Vujković Cvijin
Az ajtó jobb oldalán:
Ovde počiva Josip Vujković Cvijin 1925+1998 i supruga Matilda rođ. Gencel 1925+2013
(Vujković Cvijin család kápolnája – Itt nyugszik Vujković Cvijin Josip 1925+1998 és neje, Gencel Matilda 1925+2013.)
A kápolna belseje fehér. Benn is vannak márványtáblák, Vujkovits Czviin Pál és felesége adatai is ott olvashatók: Itt nyugszik Vujkovits Czvi-in Pál élt 74 évet meghalt 1917 dec. 22-én és neje Vojnits Purcsár Teréz élt 76 évet meghalt 1918 április 30-án áldás emlékükre. E siremléket hálája jeléül építette Vujkovits Czvi-in Jakab épült 1918 V/5 től VIII/30ig Tervezte és Építette Zvekanov Antal kőm. mester Itt nyugszik Vujkovich C. Pál élt 35 évet, tragikusan elhunyt 1944.XI 24-én Vujković C. Bartul 1908-1976 i supr. Danka rođ. Markov 1908-1988 u Pravoslavnom groblju
(Csúszó nyomán)
BUNYIK-KÁPOLNA
Bunyik Tamás szíjgyártó özvegye, Vojnár Teréz építette 1911-ben.
Ugyanolyan kápolna, mint a Bajai úti temető Balog-kápolonája (1905) (ugyanaz a személy tervezte építette mindkettőt).
A kápolna oltárképe a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolta, neki szentelték fel.
1930 óta nem temetnek a kápolna sírboltjába.
A kápolnán álló eredeti táblákon a következő szöveg volt olvasható:
Ezen sirkápolnát Isten dicsőségére és felejthetetlen férje emlékezetének épitette özvegy Bunyik Tamásné szül. Vojnár Teréz 1911. Itt nyugszik Bunyik Tamás szül. 1862 meghalt 1909 dec. 15. Az örök világosság fényeskedjék neki! Pálosi Istvánné szül. Vojnár Teréz élt 74 évet meghalt 1930 dec. 30-án Nyugodjon békében
A kápolnát államosították. Tönkrement. 1999-ben Pálfi Gyula újította fel. A táblákon 2015. augusztusában még nincs szöveg.
VOJNÁR-KÁPOLNA
A Bunyik-kápolnával szemben áll. Azonos a Bajai úti Dulić-kápolnával. Vojnár István szíjgyártó építtetthette.
Ma a Stangl-család tulajdonában van, az újíttatta fel. Csak a tulajdonos neve olvasható:
Stangl Mihály 1914–2000 Siratják, felesége Gizella, Leánya Gizella, veje Joso, unokái Kristijan és Danijel
A bejárat melletti felirat alapján Šušnjar család majdani elhunyt tagjait is ebbe a kápolnába fogják helyezni
Forrás:
Csúszó Dezső (2014): A szabadkai Zentai úti temető kápolnái. In: Ricz Péter (szerk.): Bácsország 2014/4. 70-73.
Csúszó Dezső (2014): A szabadkai Zentai úti temető kápolnái. In: Ricz Péter (szerk.): Bácsország 2014/4. 70-73.